Bowers & Wilkins HIFI+ magazin díj

A 200. lapszámunknál úgy gondoltuk, hogy hogy érdemes tisztelegnünk azon márkák előtt, amelyek többet tettek az asztalra, mint "csak egy újabb termék". Ezek az újítók, úttörők, akik megszámlálhatatlan módon alakították a hangzás világát. Azonban ebben a világban könnyű elveszíteni az üzenetet.

Ezek nem csak azok a cégek, amelyek több szabadalommal rendelkeznek, mint mások és nem is azok, akiknek látnoki képességű tervezőjük van, vagy akár azok, akik elsajátították a marketing (vagy az intarzia) művészetét. Hanem azok a cégek, amelyek az audió világot egy kicsit jobbá teszik a jelenlétükkel.

Termékeik azt teszik, amit kell, általában jól elvannak a többi márkával, és jól teljesítenek a piacon is a saját ökoszisztémájukban. Mások nagyon sikeres ökoszisztémát építenek a termékeik köré. Néhány eszköz szinergiát hoz létre a másokkal, míg megint csak mások csak jól működnek szinte mindennel. De ez nem csak erről szól. Ezek azok a márkák, amelyek mindezekre és még annál is többre képesek.

Ezek a márkák és gyártók azok, amelyek segítenek meghatározni, hogy milyen legyen a jó audió, segítenek megalapozni és befolyásolni mind az elektronikai, mind a vásárlói elvárásokat és gyakran alakítják az ipari formatervezést az audió tervezést. Ez a legérettebb nézőpontja a fogyasztói elektronikának (az első lemezjátszók még a háztartások villamosítása előttiek voltak; az audió ipar már akkor kezdett kialakulni, amikor az egyetlen olyan fogyasztói termék, amely a lemezjátszó első helyéért küzdött az a zongora és a mángorló volt) de még mindig okozhat meglepetést és képes az előrelépésre. Ugyanakkor azok a termékek, amelyek kiállták az idők próbáját, nagyon is megállják a helyüket a mai, legmodernebb technológiával készült t audió rendszerekben.

A jó hangzás megőrizte sajátos helyét az egyre inkább vállalati szinten működő uniformizált világában. Ahol a legtöbb fogyasztói termék az elavulásról szól (tervezett vagy egyéb), az audió gyakran árnyaltabb megközelítést, megfigyelő jellegű hallgatásra épülő szemléletet alkalmaz.

Nincs még egy olyan területe a háztartási termékeknek, ahol éppúgy elfogadott a régóta bevált minőségi teljesítmény, mint az újdonság; mi vagyunk azok az emberek, akik még mindig analóg lemezeket és kazettákat használnak egy olyan iparágban, amely már 40 évvel ezelőtt bemutatta az első digitális "helyettesítőket".

Talán a legközelebbi párhuzam a fényképezés, még akkor is, ha a legtöbben feltartóztathatatlanul átálltak a hagyományos fényképezőgépről a digitálisra és onnan okostelefonra kevesebb, mint egy évtized alatt (igen, még mindig vannak olyanok, akik filmes fényképezőgépeket használnak, csak nagyon kevés új, filmes fényképezőgép van, amely ma kapható, ráadásul a többségét a Leica csúcskategóriás fényképező gépgyártó cég készíti)

Ezzel szemben a mai hifi rajongók közül soknak van lemezjátszója, és az sem ritka, hogy a rajongók inkább elkerülik az elmúlt 60 év elektronikai fejlesztéseit és a csöves erősítőket választják. Ezek a döntések nem a különcködés miatt lettek meghozva, hanem azért, mert sokan jobban kedvelik az "üreges állapotú"- csöves erősítés hangját a tranzisztorok, MOSFET-ek és chipek hangjával szemben.

Bár ennek a normálistól eltérő sajátosságnak van egy nagyon konzervatív jellege - a Class D erősítést néhány hallgató még mindig azonnal elutasítja, gyakran azért, mert a technológia kevesebb, mint 30 éves és ezért még mindig a fejlesztés korai szakaszában lévőnek tekinti. Ezért a tervezőkre hárul az a feladat, hogy jó munkát végezzenek, mind az objektív áramköri tervezés, mind a termék előállítása szempontjából, továbbá, hogy a termék jól is szóljon.

Valójában az audió ipar nem egészen olyan körültekintő, mint első látásra tűnik; a single ended trióda áramköröket használó "nagy hatásfokú" mozgalom térhódításakor, az 1930-as évekbeli mozikban az erősítőket gyakran olyan tölcséres kialakítású hangsugárzókkal párosították, amelyek legalább 70 évesek lehettek. Ez azt sugallhatja, hogy az iparág annyira beleragadt a hagyományos hangzásvilágba, hogy az új fejlesztések gyakorlatilag leálltak.

Igazság szerint a "nagy hatásfokú" elektronikák térhódítása az új és régi áramköri terveket hallgató mérnököknek köszönhető, akik a háború előtti erősítő tervekből a "jó" részt kivették és új áramkörökbe helyezve korszerűbbé tették azokat.

A 100 innovatív és előrelátó márkát tartalmazó lista összeállítása mindig is önkényes folyamat. Könnyedén hozzáadhatnánk több száz további nevet a listára és biztos vannak olyanok is, akik teljesen más 100 nevet adnának meg egy hasonló jellegű listán. Megpróbáltuk megtalálni az egyensúlyt az új és a régóta működő cégek között, de ennek ellenére mindig lesznek kihagyások.

Kénytelenek voltunk - némi vonakodással ugyan-de kizárni az olyan klasszikus vállalatokat, amelyek már nem léteznek, például a Hovland egykor az egyik legjelentősebb vállalat volt. A Hi-Fi+ első éveinek egyik nagy kedvence volt, az erősítők elektronikai és ipari kialakítása alapján a Hovland méltó lenne a felvételre, de a márka megszüntette a tevékenységét 2009-ben.

Bár ez a fajta megközelítés is okozhat néhány problémát, azon márkáknál, amelyek eredetileg innovatívak voltak, de később felvásárolták és az új tulajdonos csak a száját jártatta a márka örökségével kapcsolatban. Ennek ellenére mi arra törekedtünk, hogy megtaláljuk azokat a vállalatokat, amelyek még mindig "játékosok". Ha úgy gondolja, hogy egy vállalatnak nehéz folytatni az innovációt az alapítók és az eredeti tervezők távozása után, akkor téved, sok hangtechnikai vállalat épp ellenkezőleg gondolja.

Míg a hosszú élettartam számos high-end audió cégnél kiemelt funkció, amelyekből a következő oldalakon sokat megtalálhat, jól ismert márkák, amelyek évtizedek óta gyártanak jó audiót, de ez nem jelenti azt, hogy univerzálisak is; néhány viszonylag új és kis márka jelentős nevet szerezett magának és ezért elismerést érdemel.

Nem tudjuk megmondani, hogy ezek közül az újoncok közül melyik lesz a régóta fennálló nagy audió márkáknak a következő generációja és melyek lesznek azok, amelyeket majd az út szélén hagynak - vannak felhők a kristálygömbben.

De úgy gondoljuk, hogy azért van némi jóstehetségünk és a viszonylag új nevek közül a legtöbbnek van maradandó ereje.

Bowers & Wilkins

A néhai John Bowers 1966-ban saját üzletében hangszórókat szerelt össze, és ezzel a modern hangzásvilág egyik legkönnyebben felismerhető hangsugárzó márkáját, a Bowers & Wilkinst építette fel. Bár a márka ma már magában foglalja a személyi és hordozható audio, az autós rendszerek, az aktív hangszórók és a többcsatornás audió rendszerek területét, a Bowers & Wilkins alapvetően továbbra is hangsugárzó gyártó cég, amely az audió teljesítmény innovatív és tudományos alapokon nyugvó javítására törekszik minden területen. A vállalat belépő szintű hangszóró termékcsaládjától kezdve egészen a legendás londoni Abbey Road stúdióban széles körben használt high-end termékcsaládig erős elkötelezettséget mutat a tudomány által vezérelt technológiai fejlesztés iránt. Ezért van az, hogy a vállalat termékei a Bowers & Wilkins által kifejlesztett "elsők" sorát tartalmazzák, amelyek túlságosan sokan vannak ahhoz, hogy megemlítsük őket. Mivel a márka csúcsmodellje, a 800-as sorozat még mindig az angliai Worthingben található gyárban készül, a Bowers & Wilkins nem véletlenül marad a fa csúcsán!