Bowers & Wilkins PI7 T3 Platinum Award!

A Bowers & Wilkins PI7 egyszerűen egy „következő szintű” cucc, ha a hangminőségről van szó és néhány zseniális funkcióval is rendelkezik.

Tudod, amikor beleharapsz egy tökéletes steakbe vagy egy finom desszertet kóstolsz és egyszerűen csak érzed a pihenés és a kényelem azonnali érzését. Mely általában egy sóhajjal és a fotelbe süppedéssel jár együtt, ha például filmet nézel? Ezt tette velem ez a fejhallgató abban a pillanatban, amikor az első számot elindítottam.

Mint egy finoman elkészített audio „filé”. Mint egy gazdag, mély, csokoládés párizsi krém hangzás. Ezt nem sokkal azután írom, hogy megnéztem a Masterchef döntőjét, ahogyan azt talán már sejtette, és szeretném megtapsolni a Bowers & Wilkins-t a pop-püré simaságáért és a zenémre kent mély húsosságáért.

Ezek a legjobb vezeték nélküli fülhallgatók a piacon? Számomra nem kérdés... az évek óta használt fülhallgatóim közül ez a kedvencem. Talán a valaha használt is, ha a kényelmet is figyelembe vesszük.

Azonban néhány ember számára fontos felhívás következik: a fülhallgatók mérete azt jelentheti, hogy szó szerint túl nagyok ahhoz, hogy beférjenek a fülébe, ha az Ön füle kicsi. Erre még visszatérünk.

Bowers & Wilkins PI7 teszt: Ár és megjelenési dátum  

A Bowers & Wilkins PI7 2021. április 21-től kapható és ijesztő 349 fontba / 399 dollárba (149.990HUF) kerül. Míg a legtöbb valódi vezeték nélküli fülhallgató folyamatosan lefelé cirkál az árban, a Bowers & Wilkins egyenesen a sztratoszférába emelkedett.

Az ár itt jóval meghaladja az Apple AirPods Pro, vagy akár a Bang & Olufsen E8 fejhallgatójának legújabb verzióját. Sőt, többet kell fizetnie, mint néhány felső kategóriás, legjobb zajszűrős, fület körülölelő fejhallgatóért, például a Sony WH-1000XM4-ért.

De az eddig olvasottak alapján talán nem is olyan nagy megdöbbenés, hogy szerintünk az ár igazolja magát, ha meghallgatod. Ha megengedheted magadnak, hogy ennyit fizess, egy másodpercig sem fogod megbánni. És van néhány igazán jó extra funkciója, ami segít megszilárdítani a gondolatot, hogy megéri a pénzt.

Bowers & Wilkins PI7 teszt: Jellemzők

A PI7 az olcsóbb (és kevésbé jól specifikált) PI5 mellett debütál a Bowers & Wilkins első igazi vezeték nélküli fejhallgatójaként és a vállalat igazán bekeményített, amikor a legnagyobb modelljének jellemzőiről van szó. A hangzást egy kettős meghajtórendszer biztosítja mindkét fülnél: egy 9,2 mm-es egyedi meghajtó és egy nagyfrekvenciás "kiegyensúlyozott armatúrás" meghajtó egység, mindkettő külön erősítővel.  Ezt egészíti ki az aptX Adaptive Bluetooth-kapcsolat (a kompatibilis eszközökkel) és a két fülhallgató közötti 24 bites/48 kHz-es kapcsolat, így a B&W valóban a Hi-Res Audio közönségének szánja ezt - bár tapasztalataink szerint biztosan nem kizárólag nekik.

A B&W egy kiváló funkciót is beépített, mellyel a kiváló minőségű hangzás minden eddiginél elérhetőbbé válik. A dobozban egy USB-C - USB-C kábel és egy 3,5 mm-es - USB-C kábel található. Ezek bármelyikével csatlakoztathatja a PI7 tokját egy számítógéphez vagy analóg hangforráshoz, így gyakorlatilag az vezeték nélküli adapterként viselkedik. A tok ezután a hangot a fejhallgatóra küldi az aptX LL kapcsolaton keresztül (tehát: CD-minőségű hangzással).

Ez nem csak a kényelem miatt nagyszerű funkció (használd pld. Nintendo Switch-csel vagy a síkképernyős szórakoztató rendszerekkel!), hanem azért is, hogy javítsd a vezeték nélküli hangminőséget például egy MacBook Airről, ha jó minőségű fájljaid vannak vagy hi-fi-barát streaming szolgáltatást használsz. Ha már a repülőgépen való használatnál tartunk, a B&W aktív zajszűrést is beépített. A B&W szerint ez egy adaptív rendszer, amely a környezeti zajoktól függően automatikusan módosítja a bemeneti szinteket. A fülhallgatók külső oldalán érintésalapú vezérlők találhatók, amelyek többnyire rendben vannak, bár kesztyűvel nem működnek (ellentétben az AirPods Pro vagy a Samsung Galaxy Buds Pro készülékekkel) és kicsit könnyű véletlenül működésbe hozni őket az illeszkedés beállítása közben.

Azonban meglepetésként ért minket, hogy az érintésvezérlőkkel nem lehet aktiválni a zajszűrés „átlátszó” módját. Egészen a B&W Headphones alkalmazásig kell elmenni, hogy aktiválja vagy kikapcsolja. Az aktív zajszűrést az érintésvezérlővel aktiválhatja vagy deaktiválhatja, de az átlátszósági módot nem. Reméljük, a B&W majd kínál egy frissítést, hogy testre szabhassa ezt a funkciót. A Siri vagy a Google Asszisztens a kezelőszervek megnyomásával indítható, a szokásos dolgok mellett, mint például a zeneszámok kihagyása és a szüneteltetés.

A B&W az akkumulátor élettartamát töltésenként körülbelül négy órára becsüli a fülhallgatóknál, további 16 órát pedig a tokból. A fülhallgatókkal szerzett tapasztalataink szerint egy egész délelőtti munkába járást kibírnak anélkül, hogy meghalnának, így a négy óra általában véve tisztességes becslésnek tűnik. Ez egy szinten van az AirPods Pro-val, bár az újabb modellek általában ennél többet bírnak. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a négy óra valószínűleg elég hosszú a legtöbb ember számára a mindennapi zenehallgatáshoz. A fejhallgatót Bluetooth-ismétlőként is használhatja, megosztva a hangját egy második Bluetooth-eszközzel.

Bowers & Wilkins PI7 teszt: Illeszkedés és dizájn

A B&W PI7 egy olyan tokban érkezik, amely meglehetősen nagyméretű a jelenlegi prémium kategóriás vezeték nélküli fülhallgatókhoz képest - térfogatát tekintve sokkal nagyobb, mint az AirPods Pro vagy a Samsung Galaxy Buds Pro tokja. A B&W azonban kúpos kialakítást alkalmazott, így még mindig zsebre vágható anélkül, hogy olyan dudort okozna, amelyet inkább elkerülnél.

Maguk a fülhallgatók meglehetősen nagyok, és eléggé kilógnak a fülből. Miután nemrég teszteltem a diszkrét Samsung Buds Plus-t, ahhoz képest a PI7 nekem összességében kissé csúnyán néz ki, de ez nagyon gyakori jelenség a hangfókuszú, valódi vezeték nélküli fülhallgatók között és ezek a legkevésbé kellemetlenül kinéző fülhallgatók közé tartoznak, amelyeket eddig láttam, köszönhetően a kéttónusú színezésnek. Nemrég kipróbáltam a Panasonic RZ-S500W-t is, amely ugyanúgy kilóg a sorból, de a teljesen fekete kialakítás miatt még robosztusabbnak tűnik. Szóval a PI7 egyensúlyra gyakorolt hatásával jól vagyok.

Itt érkeztünk el azonban a PI7 legnagyobb (potenciális) problémájához: szó szerint nem fértek be az egyik tesztalanyunk fülébe. A térfogatuk nem nagyobb, mint más csúcskategóriás opcióké, de a fülhallgatótól hátrafelé jobban kinyúlik a testük, mint más, általunk látott fejhallgatóknál. A legtöbb rivális inkább előre, lefelé vagy éppenséggel kifelé nyúlik. A hátrafelé való terjeszkedés az egyik tesztelőnk számára komoly problémának bizonyult.

De először a jó hír: én egy 180 centis férfi vagyok, átlagos méretű fejjel. (Ez nem a jó hír).

A PI7 rendkívül jól illeszkedett hozzám a közepes gumiharangokat használva és teljesen szilárdan ült a fülemben a könnyebb feladatokhoz, például a szabadban való sétához vagy a háztartási munkákhoz, miközben kényelmes és stabil volt hosszú ideig. Nagyon tetszik az illeszkedés, bár nem vagyok benne biztos, hogy rendszeresen ragaszkodnék hozzájuk futáshoz vagy más rázósabb tevékenységekhez - szerintem ott továbbra is a Powerbeats Pro a legbiztonságosabb választás.

Azonban odaadtam egy 1,80 méteres nőnek és még a kisebb méretű fülbe illeszkedő gumiharanggal együtt egyszerűen képtelen volt viselni a PI7-et. A hátsó kiemelkedés mérete túl nagy és a fülének ívelt formája miatt nem tudott megfelelően illeszkedni.

Normális esetben több embernek adnám oda a fejhallgatót, hogy megpróbáljam felmérni, hány emberrel történhet meg mindez, de ez világjárvány miatt nem lehetséges. Így egyelőre azt mondom, hogy ha különösen az átlagosnál kisebb nők közé tartozik, és szeretné megvásárolni ezeket, készüljön fel arra, hogy először is tesztelnie kell az illeszkedést és fogadja el azt is, hogy esetleg vissza kell küldenie őket.

Megkérdeztük erről a Bowers & Wilkins céget és azt válaszolták: "Az emberi fül mérete, alakja és profilja szinte végtelenül változatos, így szinte lehetetlen olyan terméket készíteni, amely abszolút mindenkinek megfelel, bár természetesen mindent megtettünk, ami tőlünk telik. Ez a kérdés kétszeresen is nehéz a valódi vezeték nélküli termékek esetében, mivel hihetetlen mennyiségű technológiát tartalmaznak egy olyan formában, amelyből ugyanakkor a fogyasztók a lehető legkisebbnek szeretnének. A PI7 esetében szerettük volna garantálni a kategóriaelső hangminőséget, ezért a többieknél is tovább mentünk azzal, hogy minden egyes oldalba két meghajtót és két erősítőt építettünk be - az aptX Adaptive és ANC technológia mellett -, ami ismét hatással van a méretre és a formatényezőre."

Mindez érthető, de frusztráló látni a technológia egy másik oldalát, ahol a nők statisztikailag a legvalószínűbbek, hogy kimaradnak - ezt gyakran látjuk például az okosóráknál, amelyek közül sok csak nagyobb méretben kapható, mint például az új OnePlus Watch. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ez az első alkalom, hogy olyan fülhallgatót láttam, amely szó szerint nem fér el valakinek a fülében (bár láttam már olyan fület körülölelő fejhallgatót, amelyet nem lehet elég kicsire állítani ahhoz, hogy biztonságosan illeszkedjen bizonyos kisebb felnőtt nők fejéhez).

A fejhallgató építési minősége prémium minőségűnek tűnik. Az akkumulátoros tok az AirPods Pro vagy a Samsung Buds Pro tokokhoz képest egy kicsit olcsónak tűnik - a műanyag fedél és annak zsanérja elég alapnak tűnik, de talán ez igazából nem nagy baj.

Bowers & Wilkins PI7 teszt: Teljesítmény

Nos, erről a részről már elmondtam a véleményemet. A PI7 nem csak jól szól, hanem fenomenálisan.

Ami azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy itt nincsenek kompromisszumok. Az időzítésétől kezdve az egyensúlyig minden pontosan olyan, amilyet egy olyan fejhallgatótól várok, amit nap mint nap szívesen viselnék.

A basszus nagy és magával ragadó, de sosem nyomasztó, és mindig precízen irányított, mint Lewis Hamilton, aki egy teherautót fésül át egy sikánon. Mély, rezonáns és elég árnyalatos ahhoz, hogy a hangszerek valósághűségét növelje - ez azt jelenti, hogy hallja a dobfelszerelés teljes skáláját vagy az akusztikus gitár rezonanciáját, és még a basszus szintetizátornak is megadja az összes szükséges erőt.

Az erőteljes basszus azonban tudja a helyét és soha nem áll semmi másnak az útjába. A középtartomány kellő energiával és melegséggel rendelkezik, ami egyszerűen mérhetetlenül szórakoztatóvá teszi a popzenénél, de olyan részletgazdagsággal is rendelkezik, amire a kísérteties hangok esetében szüksége van, hogy minden nyikkanás benne legyen, vagy hangszerek esetén, hogy az ujjmozdulatok is benne legyenek, anélkül, hogy elvesznének a zenében.

A magas hangoknak sikerül tisztán elkülönülniük minden mástól, miközben nem tűnnek elrugaszkodottnak és soha nem hatnak mesterkéltnek vagy keménynek. A cintányérok csilingelnek, az énekhangok természetes csúcsokat érnek el, a zongora rezonál, mind különálló és tiszta, de egyben a része a teljes felvételnek.

Mindez úgy hangzik, mintha csak azt írnám le, hogy milyennek kellene lennie a zenének, akkor... nos, akkor már érted, miért szeretem annyira ezt a fejhallgatót. Minden rész úgy érzi magát, mintha a legfontosabb elem lenne a zenében. Egyszerre. És ez működik.

Mindez ugyanúgy igaz a nem-aptX Bluetooth-on keresztül történő rendszeres streaming szolgáltatások használatára, mint a kiváló minőségű fájlok és a csatlakoztathatóság használatára.

A hangzásra személy szerint egyáltalán nincs panaszom, de nem egészen az, amit semlegesnek neveznék. Nem drasztikusan színes, de határozottan van benne ütés és azt hiszem, néhányan talán jobban kedvelik a kissé laposabb megjelenítést, ráadásul a B&W alkalmazásban nincs EQ opció vagy bármi olyan, ami ezt lehetővé tenné, ami azért egy kicsit kár.

A zajszűrés is jó, bár nem olyan kiemelkedő, mint a hangzás. A vezeték nélküli fülhallgatók sosem olyan erősek, mint a legjobb fület körülölelő opciók és ez itt is igaz. A PI7 jó abban, hogy a folyamatos dübörgő zajokat szinte nullára csökkentse és valóban lecsendesíti a zajt olyan helyeken, mint például az üzletek. Az ANC be- és kikapcsolása egy forgalmas úton őszintén szólva nem jelentett olyan nagy különbséget, de a jó fülgumival és - ami döntő fontosságú - a tényleges hang erejével kombinálva ez a fülhallgató határozottan jó a zene hallgatására, amely a külső zajok ellenére is teljes hangzást biztosít.

Míg a zene minősége kifogástalan, a csatlakoztathatóság egy kicsit átlagosabb. Amikor kiveszi a fejhallgatót a tokból egy pillanattal lassabban csatlakozik, mint az általam kipróbált legjobbak (a Samsung Galaxy Buds Plus és az AirPods Pro), és azt tapasztaltam, hogy néha csak az egyik fülhallgató kapcsol be kezdetben, ha túl lassan veszi ki őket egyesével a tokból. Ha a másik oldal nem csatlakozik könnyen orvosolható azzal, hogy csak egy pillanatra visszateszi a tokba, ráadásul hamar megszoktam, hogy amikor csak lehet, együtt veszem ki őket.

Emellett elég átlagos vezeték nélküli hatótávolsággal rendelkezik és nem kapcsolódik olyan gyorsan, ha megszakad a kapcsolat, pld. amikor átmegy a házon vagy ilyesmi. Ismétlem, ezek közül egyik sem fog eltántorítani, de vannak simább vezeték nélküli tapasztalatok is.

A tok vezeték nélküli adapterként való használatának funkciója azonban egyszerűen kiváló és zökkenőmentes. Csatlakoztassa a tokot egy számítógéphez, válassza ki a számítógép hangkimenetének és kezdjen el lejátszani valamit. A fejhallgató egy kis hangjelzéssel figyelmeztet, hogy forrást vált és hirtelen Qobuz-t hallgatok aptX-ben egy olyan Macről, amely nem támogatja azt. Nincs szükség extra DAC-ra.

Bowers & Wilkins PI7 teszt: Ítélet

Nincs meglepő csavar a végén. A Bowers & Wilkins PI7-nek kivételesnek kellett lennie a feleannyiért kínált kiváló fejhallgatók világában és ez így is van. Tönkretette a többi igazi vezeték nélküli fejhallgatót, amelyeket évek óta boldogan élveztem.

Nem kérdéses számomra, hogy simán kiérdemli a 349 font/ 399 dolláros (149.990HUF) árcédulát, és a legjobban azt szeretem, hogy ilyen hangminőséget kapok valami ennyire sokoldalúan felhasználható dologban - teljes kényelem, semmi kompromisszum.

Azonban, bár nekem nagyon kényelmesen és biztonságosan illeszkedik, ez az első alkalom, hogy olyan fülhallgatót láttam, amelyet valaki szó szerint nem tudott használni a kis fülmérete / formája miatt. Tehát nyilvánvalóan tekintse ezt az ötcsillagos véleményt egy olyan ítéletnek, akinek a mérete megfelelő.

Bowers & Wilkins PI7 teszt: Ezeket is fontolja meg

A Bang & Olufsen E8 (3. generációs) és a Master & Dynamic MW08 drága és luxus igazi vezeték nélküli nehézsúlyú modellek. Mindkettő nagy akkumulátor-üzemidőt kínál - az MW08 körülbelül 10 óra a fejhallgató egy feltöltése, míg az E8 összesen 35 órát ígér a töltőtáskával együtt. Mindkettő jóval meghaladja a PI7 akkumulátorának értékét.

A B&O E8 a három közül a kisebb és elegánsabb a fülhallgató kinézetét tekintve, míg a Master & Dynamic MW08 még a PI7-nél is markánsabb dizájnú, így a PI7-nél jól egyensúlyoz a stílus és az audiofunkciók között. Az E8 azonban nem kínál aktív zajszűrést, így a tényleges funkciók tekintetében csak az MW08 felel meg a PI7-nek.

Ha a sima csatlakozási élményt (és a kisebb méretet) keresi, akkor már sokszor említettük a Samsung Galaxy Buds Pro-t, amely egyrészt azonnal csatlakoztatható, másrészt sziklaszilárdan megbízható Bluetooth-on keresztül, függetlenül attól, hogy milyen eszközhöz csatlakoztatja. A hangzásuk jó, de nem érnek fel a PI7-hez. Az iPhone-on pedig az AirPods Pro szuperül használható a csatlakoztathatóság szempontjából és tényleg kiváló hangzást továbbá erős zajszűrést kínál... de a zene jobban szól a B&W-vel.