Rotel RA-1572MKII teszt a Stereonet magazinban

ROTEL RA-1572 MKII INTEGRÁLT ERŐSÍTŐ

Az új RA-1572 MKII a teljesítmény és a csatlakoztathatóság emlékezetes kombinációját kínálja. A Class AB kialakítás állítólag csatornánként 2x 120W RMS teljesítményre képes 8 ohmon és 200W-ra 4 ohmon, mindkét csatornát meghajtva. MM phono fokozatot, négy analóg bemenetet - amelyek közül az egyik szimmetrikus XLR csatlakozás - valamint két digitális koaxiális bemenetet, két toslink optikai bemenetet és egy USB aljzatot tartalmaz a PC-hez vagy Mac-hez való csatlakozáshoz. Az előlapon található egy Apple-eszközcsatlakozó, valamint vezeték nélküli aptX Bluetooth-kapcsolat. Az előlapon továbbá egy 3,5 mm-es fejhallgató-csatlakozó is található, emellett a hátoldalon két pár hangsugárzó aljzatot is találunk.

A gyártó szerint az új, második generációs modell finomításai a nemrég bevezetett csúcskategóriás modellcsaládból csordogáltak lefelé. "A Michi készülékeket olyan platformként fejlesztették ki, hogy az itt alkalmazott új akusztikai, mérnöki technológiákat majdan a Rotel modellekbe is beépítik, ha a hely és a költségvetés engedi" – árulta el egy céges bennfentes. "Az áramköri topológiát, a tápegység-tervezési módszereket és az alkatrészeket úgy választottuk ki, hogy az új MKII modellekbe is beépítsük. Bár a költségvetés, a méret és a teljesítményjellemzők egyértelműen különböznek, de a célunk a Michi hangzásvilágának átültetése volt volt".

BELÜLRŐL

Külsőre az MKII verzió megegyezik az eredetivel, az új logón kívül semmi sem került rá, azonban a legfontosabb belső változás a Texas Instruments (Burr-Brown) digitális átalakító chip használata. Az előző modell AKM konverteréhez képest ez a DAC képes az MQA és MQA Studio hangfájlok kibontására / megjelenítésére és akár 32 bites, 384 kHz-es felbontással is boldogul. A Rotel elmondta: "Úgy találtuk, hogy ez az új DAC kivételesen jól illeszkedik az MKII modellek komponenseihez; több kifejezőerővel, nagyobb hangszínpaddal és muzikálisabb hangzással rendelkezik".

A vállalat a tápellátás és a jelutak átfogó frissítését is elvégezte, beleértve a DAC fokozatban és annak környezetében lévő csatolókondenzátorokat is. Az áramkörökben fémfilm ellenállásokat és polisztirol vagy polipropilén kondenzátorokat használnak a fontos jelútvonalakon. Még a nyomtatott áramköri lapokat is szimmetrikus áramköri nyomvonalakkal tervezték a jelek időzítésének fenntartása érdekében. Saját gyártású toroid transzformátorokat használnak nagy hatékonyságú, alacsony ESR értékű résfóliás puffer kondenzátorokkal kiegészítve.

Ergonómiailag a Rotel nem túl bonyolult kialakítású és elég jól kezelhető. A csiszolt alumínium előlap, a szabályozható fényerejű kétsoros kijelző és a préselt acélház, mind minőségi elemek. Számomra azonban a fehér színű kijelző nem volt elég világos a napsütötte szobában. A távirányítót átfogónak találtam, de meglehetősen zsúfoltnak tűnik a sok kiegészítő funkcióval, amelyekből csak a teljes Rotel rendszerek tulajdonosai profitálhatnak.

A MEGHALLGATÁS

A Rotel új RA-1572 MKII igazán nagyvonalú zenei hangzással rendelkezik. Elég bátor és dinamikus és a basszusok is jól kontrolláltak. Nagyon jól időzít, élvezetes hallgatási élményt nyújt - az összhatás a viszonylag szerény árához képest nagyon meggyőző. Talán a legkiemelkedőbb jellemzője a kiegyensúlyozott és kifinomult természete – de nyilvánvaló ereje ellenére nem egy headbanger.

A zongora például az egyik legnagyobb kihívást jelentő hangszer, amelyet pontosan kell reprodukálni. Ezen új Rotel erősítőn keresztül gyönyörűen szólt, és semmilyen módon nem volt reszelős vagy idegesítő. A Skride Piano Quartet g-moll, K 478. sz. 1. zongoranégyesét színesen és nagyon jó pontossággal adta vissza. A hegedűk simák voltak, a hangszínükben nyoma sem volt csiszolatlanságnak vagy szemcsésségnek. A Fleetwood Mac Everywhere című dala szintén sima, kiterjedt magastartománnyal, de mégis kellemesen éles hangzással szólalt meg, anélkül, hogy túlságosan „világított” volna.

Ahogy az utóbbi szám is megmutatta, a Rotel alsó tartományának rengeteg kiterjedése és ereje van és képes a lendületes rockzene megszólaltatására is. Egyáltalán nem volt gondja a referencia hangszóróim egyikének meghajtásával sem, a hatalmas JBL HDI-3800-as hangszóróimtól kezdve a kis, energiafaló Acoustic Energy Aegis Ones hangszóróimig. A basszusgitár dallamos és kifejező volt, anélkül, hogy túlhajtott vagy ólmos lett volna.

A középtartomány tisztességesen átlátható és részletes. Pat Metheny Road to the Sun című művében a gitárhangzás ropogós, hajlékony és tapintható volt - sőt, mondhatni, még kissé soványnak is mondható. Mégis, kifejező és jól definiált volt - valami olyasmi, amit a Daft Punk Giorgio by Moroder című számában is hallottunk. Ez az erősítő fürge természetének és a hatalmas energiatartalékának köszönhető.

A dinamika nagyon jól kommunikálható ezen az erősítőn; például a nehéz basszusgitár ritmusokat kontrolláltan tartják fenn anélkül, hogy a legcsekélyebb tömörítést éreznék. Bobby Womack So Many Sides of You című számában a sebesség és a részletesség nem szenvedett csorbát, miközben a zene hangsúlyait nagyon jól követte egy ilyen árú integrálthoz képest. Az erősítő tehetségének hosszú listájához nyugodtan hozzáadhatjuk a nagy hangszínpadot is. A Pino Palladino Man From Molise című felvétele elképesztő mennyiségű térbeli információval rendelkezik, és a Rotel erősítője a vártnál jobban közvetítette a mélység, a tér és a visszhang érzetét.

Szerencsére, ennek az erősítőnek a hangzása minden bemeneten meglehetősen egységes volt.  Leginkább a szimmetrikus XLR bemeneten volt a legjobb a hangkép, kiterjedt és stresszmentes, de az aszimmetrikus RCA bemenetek is nagyon jók voltak. A mozgó mágneses bemenet is nagyon hallgathatónak bizonyult, bár nem egészen rendelkezik egy jó külső phono fokozat pontosságával és éleslátásával. Az Audio-Technica AT-3600L MM hangszedővel szerelt Yamaha MusicCast VINYL 500 lemezjátszómon felraktam a Buddy Guy Damn Right, I've Got The Blues című számot - a hangzás ütős volt, lendületes basszusgitárral és szárnyaló gitár riffekkel. A hangszínek egyensúlya nagyon egyenletes volt és tetszett a tágas hangszínpad, amelyet a bakelitlemezek olyan jól visszaadnak.

A belső DAC sem maradt le a hangzás terén. Finoman meleg tónusúnak találtam, de rengeteg részletességgel és betekintéssel. Dreamers by Ambala feat. Laidback elég zenei volt, a vokál tiszta és szépen elkülönült a többi hangszertől. A toslink bemenetre csatlakoztatott Netflix-filmek hangja csodálatos volt, a dinamikus és teljes körű hangzás jóval a hangszórókon kívülre is kiterjedt.

A hátlapi USB-bemenet egy B típusú csatlakozó aljzat, használatához a mellékelt illesztőprogramot le kellett tölteni és telepíteni a Dell laptopomra, mielőtt 2.0 verzióban működött volna, ami az MQA-támogatáshoz szükséges. A Mac számítógépekhez természetesen nincs szükség illesztőprogramokra. A telepítés egyszerű volt, és miután befejeződött, sima, jól artikulált zene fogadott, amely a legjobb volt, amit valaha a Rotel-től hallottam. David Bowie Cat People című, Tidal Master minőségű lemezének dübörgő dinamikája, nagyszerű sebessége és feszesen szervezett, koherens hangzása volt. A hangszínpad jóval túlmutatott a hangszórók határain, és szélesebb volt, mint a normál vonalszintű bemeneteknél.

Az elülső USB-csatlakozóhoz csatlakoztatott Apple iPad elég tisztességes eredményeket hozott, teljesen hallgatható volt - bár vékonyabb és valamivel kevésbé élvezetes, mint amikor a PC-vel játszottam le ugyanazokat a zeneszámokat a hátsó USB bemenetről. Sajnos itt a támogatás elmaradt az androidos eszközökhöz. A Bluetooth elsőre, minden alkalommal jól működött és nem jelentkeztek komolyabb hangzavarok. Az aptX kodek segítségével csatlakoztam, mellyel a hangzás sima és szinte megkülönböztethetetlen volt a vonalszintű bemenetektől, de az elkerülhetetlen hangszín és a dinamika ellaposodásával.

Összességében tehát ez egy igencsak komoly erősítő. A kéznél lévő, drágább Yamaha A-S1200-hoz (3 499 AUD) képest a Rotel RA-1572 MKII sokkal élénkebben és ütősebben, gyorsabban szólt. Emellett több térbeli információval, szélességgel, mélységgel és részletességgel rendelkezik - és képes digitális forrásokat lejátszani, ami a Yamahából hiányzik. Ezzel szemben a Yamaha simább zenei megszólalású, és megfelel a nyugodtabb, melegebb és kissé édesebb hangzást kereső hallgatóknak. Véleményem szerint mindkét modell hihetetlenül jól megépített, így csupán a hangzás és a stílus preferenciája fogja befolyásolni a leendő vásárlást.

AZ ÍTÉLET

A Rotel új RA-1572 MKII készüléke különösen jó képességű versenyző egy erős előadókkal teli, zsúfolt piacon. Erőssége a sokoldalúság a csatlakoztathatóság tekintetében, amelyhez igen komoly, erőteljes hangzás és rengeteg teljesítmény társul. Ezt a kombinációt nehéz felülmúlni és tapasztalataim szerint jelenleg egyik árfekvésű riválisa sem tudja ezt megtenni. Nem tudok olyan integrált erősítőt elképzelni ebben az árkategóriában, amely jelenleg felérne a teljes körű kompetenciájával. Tehát kihagyhatatlan a meghallgatása, ha egy erős, de megfizethető árú, mindenre alkalmas integrált erősítőt keres.